16. CIVIL TÁRSADALOM
16.1. Helyzetértékelés
A civil, állampolgári szervezetek addig voltak fontosak a politikai erôk számára, amíg a régi hatalommal szemben lehetett ôket mozgósítani. Ma, az új hatalom számára a civil társadalom kellemetlen nyug, akadékoskodó emberek gyülekezete. Ezért megpróbálja részben lepénzelni és magához édesgetni, részben elhallgattatni, muködési feltételeitôl megfosztani. Ezt mindenki megtapasztalhatta a kilencvenes években.
A civil szervezetek központi finanszírozásánál teljes az önkény. A pénzelosztást politikai érdekek szabályozzák. Nem azt mérlegelik, hogy egyik-másik kezdeményezés milyen hasznot hajt a társadalom javára, hanem hogy mennyire illeszthetô be a hatalmi viszonyokba.
16.2. Alternatíva
Számunkra a civil szervezôdések a leendô társadalom alapegységei, bázisai. Mozgékony, keletkezô és megszunô társulások, amelyek révén az emberek áttekintik, kifejezik és megoldják legfontosabb problémáikat. A civil szervezôdések a társadalmi folyamatok gazdasági, politikai, kulturális önszabályozásának szinterei. Távlatilag ezek a képzôdmények átvehetik a mai értelemben vett pártok és az állam jövoben is szükséges funkcióit. A humanista társadalom - kifejlett formájában - végeredményben az autonóm, egymást tisztelô civil szervezetek rendezett halmaza. Ez a maga lábán megálló, gazdasági, politikai, kulturális önszervezôdést jelent, az állampolgárok önkéntes társulásait meghatározott feladatok megoldása érdekében.
16.3. Az átmenet programja
A civil szervezetek a tôke és a bürokrácia uralma idején a velük szemben védekezô társadalom megnyilvánulásai. Az alternatív hatalom arra fog törekedni, hogy a civil szervezeteknek e védekezô poziciójából kezdeményezô pozíciója legyen. Az alternatív hatalom maga is e civil szervezetek koncentrált akaratkifejezôdése, és magát ekként határozza meg. Ezért az átmenet idôszakában fokozatosan bôvülô jogi lehetôségekkel és anyagi eszközökkel kell rendelkeznie a civil társulásoknak.
Konkrétan ez az együttdöntési, képviseleti és vétójogok kiterjesztését jelenti a számukra. Gazdasági vonatkozásban pedig a muködési feltételek biztosítását /politikai önkénytôl mentesen/. Ez utóbbinak két tiszta formája lehetséges. Vagy egyöntetu normatív támogatással, vagy az önfinanszírozásra való fokozatos áttéréssel és a központi juttatások megszüntetésével minden szervezet vonatkozásában. /Ez utóbbi feltételezi a jelenlegi adórendszer megváltoztatását és tôkeerosebb helyi önkormányzatokat, valamint családokat./
16.4. Mit tegyünk itt és most
Ha a civil szervezetek közti megkülönböztetés és általános legyengítés folytatódik, akkor erre a civil társadalomnak erôteljesebb fellépéssel kell válaszolnia. Állampolgári engedetlenséggel az önkényes hatósági döntésekkel szemben. Aláírásgyujtéssel, tüntetéssel a diszkriminácíó, a hibás megoldás ellen. Fizetésmegtagadással az önkényes ár- és adóemelésekkel szemben. Az akciók összehangolására állandó véleményegyeztetô fórumot kell szervezni /valamiféle társadalmi érdekegyeztetô tanácsot, civil parlamentet, állampolgári kezdeményezések fórumát, stb./ és természetesen szükség van a nyilvánosság technikai feltételeire - információs kiadványok, rádióadások, egyéb kommunikációs eszközök - is.
A civil szervezôdések a lakosság sokkal nagyobb körét fogják át, és sokkal árnyaltabban képviselik érdekeiket, mint a politikai pártok. Ezért a civil szervezeteknek a választások idôszakában feltételeket és elvárásokat kell megfogalmazniuk a képviselôjelöltek számára, támogatásukért cserébe. Nem a pártok közt kell választaniuk, nem célszeru, ha azok holdudvarát alkotják, hanem konkrét emberek képességeit és hajlandóságait kell megítélniük.
Ha a civil társadalom tartósan azt tapasztalja, hogy a parlament, az éppen esedékes kormányzat és vezetô politikai pártok rendre érdekeik ellen hoznak döntéseket, és életmódjukban is méltatlanok a társadalom vezetésére, akkor meg kell kezdeni egy alternatív hatalom intézményeinek fokozatos kiépítését. Ez a korábban jelzett békés állampolgári engedetlenség kiszélesítését, tömegessé tételét jelenti, úgy, hogy a felmerülô ügyek megoldását - az állami akaratot figyelmen kívül hagyva - lakossági fórumok sorozata venné át. Ez nem romboló, hanem alkotó engedetlenség. Az állampolgárok megvonják az államtól erôforrásaik, tudásuk, pénzük átengedését, és saját közösségi döntéseik szerint használják fel azokat.
A humánus alternatív mozgalomnak nem lenne utasítást adó központja, hanem az önálló civil tömörülések hálózatán, ezek megegyezésein nyugszik. Ennek jogi keretet adhat - a honatyák idejében jövô bölcsessége esetén - egy kétkamarás parlamenti megoldás. Ellenkezô esetben az alternatív parlament az érvényes jogrendszer peremén szervezôdne, és önmagát legitimálja.