10. KULTÚRA, TUDOMÁNY, OKTATÁS, KÉPZÉS
10.1. Helyzetértékelés
A kulturális életben a szukös erôforrások és a tolerancia alacsony foka miatt erôsödô ideológiai színezetu kiszorítósdi tapasztalható. A kulturális intézmények birtoklása, infrastrukturájuk megszerzése hatalmi kérdéssé vált. Ennek kevés muhely tud és próbál ellenállni. A klasszikus európai és világkultúra értékes alkotásai áldozatul esnek ennek a küzdelemnek, mert pénzügyi okokra hivatkozva nem teszik hozzáférhetôvé ôket a tömegek számára.
A tudományos életünk alapvetoen feudális szerkezetu, sok esetben társadalmilag parciális érdekeket szolgál. Ez kihat tevékenységi körére, módszertanára egyaránt. Eredményeinek társadalmi hasznosulása minimális, nem szolgálja a társadalom modernizálásának igényeit. Képtelen befogadni a valóban új eredményeket, az eredeti módon gondolkodó tagjait kiközösíti, kutatási lehetoségeinek korlátozásával vagy reménytelen kuzdelmekre kényszeríti, vagy külföldre számuzi.
A tudományos és oktatási élet - személyi állományában is - felkavart zavaros vízhez hasonló. Öntisztulási folyamata még kedvezô szervezeti és pénzügyi feltételek esetén is rendkívül idôigényes lenne. Nem használ ennek a tisztulásnak a tudomány és oktatás területén kívülrôl történô tisztogatás, noszogatás. Ez a munkahelyeken a leggyarlóbb emberi vonások elôtérbe kerülését váltja ki, és a szellemi diktatúra új formáját eredményezné az országban. Fölösleges és megalázó a talpnyalás és taposás intézményes kikényszerítése, még pénzügyi köntösbe burkolva is.
Az oktatás és képzés összefüggô rendszerei szétesnek. A területre néhány ígéretes és korszeru kisérlet mellett zömmel sarlatán pénzvadászok hada nyomul, fut-fát ígérve, drága pénzen semmit nem teljesítve. A középfokon eroteljes színvonalbeli és pénzügyi differenciálódás indult meg, miközben országos koncepcionális káosz van. A középfok az elit elôzetes szelekciós intézményévé fog válni. De ez a törekvés lassan átszivárog az alapfoku oktatásba is, ahol a legnagyobbak a veszélyek.
10.2. Alternatíva
A humanista társadalom biztosítja a kulturális értékek elôállításának és fogyasztásának monopóliummentes szabadságát és sokféleségét. A drága infrastruktúrákat megosztott idôfelhasználásban minden érintett számára hozzáférhetôvé teszi, a kevésbé költségigényes tevékenységeket önfinanszirozó módon az érintett alkotómuhelyek és a közönség maga szervezi meg. Nincs állami kultúra. Emberi érdeklôdések vannak.
Korszeru társadalom nem lehetséges a tudományos kutatások, publikációk és a tudományos eredmények oktatásának szabadsága nélkül. Ez feltételezi az itt dolgozók egzisztenciális függetlenségét a mindenkori gazdasági és politikai hatalomtól. Mivel a tudomány sajátos termelési forma, ezért az itt dolgozók kiválasztódását maguk a tudományos közösségek végzik. Teljesítményük mérését közvetett, hosszú távú mechanizmusoknak kell biztosítani, hogy az elméleti és alapkutatások is folytathatók legyenek. A társadalmi nyomás a szféra egészével szemben, és ne egyes személyeivel szemben érvényesüljön. A finanszírozás vélhetoen normatív, a belsô elosztás önkormányzói jellegu lesz.
Az oktatási rendszerben a muködési feltételek területi kiegyenlítésére kell törekedni, a kibocsátáskori ismeret és képességszintet kell országosan elôírni, ezen belül pedig nagyfokú módszertani-szervezési-önkormányzási szabadságot kell biztosítani az iskoláknak. A tanárokkal szemben a szolgáltatást igénybe vevô közösség gyakorolja a munkáltatói jogokat.
Az alapfokú oktatás és képzés helyreállítja a szellemi és fizikai felkészítés összhangját, megerôsíti az emberi és természeti értékek tiszteletét és megértését.
10.3. Az átmenet programja
A nemzetközi és hazai kulturális értékeket az állampolgárok számára elérhetô áron kell hozzáférhetôvé tenni. A kulturális alkotásokat terhelô adókat mérsékelni kell. A különféle önképzôköri és szabadidôs klubok induló muködési feltételeit a helyi önkormányzatok biztosítsák. Ezen túlmenôen a továbbiakban önfinanszírozóak. Az önkormányzatok az átmeneti idôszakban nem alkalmazhatnak a kulturális célú támogatásoknál politikai nyomásgyakorló szempontokat.
A kulturális és tudományos muhelyek messzemenô önállóságot kapnak, sem pénzügyileg sem szervezetileg nem zsarolhatók. A hazai kutatóbázisokat nem szabad egyetlen országos felügyelô szerv tudománypolitikai és pénzügyi gyámsága alá vonni. Az állótôkeigényes infrastruktúrát az egymással versengô tudományos közösségek által egyaránt hozzáférhetôvé kell tenni. A foglalkoztatásnál és elômenetelnél mellôzni kell az ideológiai szempontokat.
A humanista irányultságú kormány megkezdi az alapfokú iskolák infrastruktúrájának egységesítését, megerôsítését, hogy anyagi oldalról mérsékelje az esélyenlôtlenséget. A pedagógus társadalom anyagi és világnézeti zaklatását leállítja, a jövedelmek hosszú idôre elôre kalkulálhatóságát - itt is a létminimum függvényében - biztosítja. Az alapfokú képzést ki kell terjeszteni, és ingyenességét fenn kell tartani. A középfok rövid, könnyen váltható orientációs szakasz lenne. A felsôfokú tanulmányok költségigényét összhangba hozza a családok teherbíró képességével, hosszútávú kölcsönnel vagy más módon.
10.4. Mit tegyünk itt és most
Fel kell lépni a mértékét vesztett kulturális-történelmi rombolása ellen. Az elmúlt korszakok kellékeit békén kell hagyni, mert a magyar történelem részei, de a XXI. század teendôit nem lehet e kellékek irracionális kultúrvitájában értelmesen megfogalmazni. Ki-ki ápolja azt, amire büszke. Gyülôleten nem alapulhat kultúra, csak pusztítás.
Meg kell ôrizni az európai kultúra és tudomány elmúlt kétszáz évének alapvetôen szabadságpárti jellegét. A tudományos és oktatási intézményeknek - állami és helyi önkormányzati kezelésben - alapvetôen menteseknek kell maradniuk a türelmetlen, kizárólagosságra törekvo felfogástól.
A pedagógus szakszervezeteknek a helyzet stabilizálására, anyagi viszonyaik rendezésére, a szakszerutlen beavatkozások kivédésére, az oktatás racionális-világi jellegének megôrzésére irányuló tevékenységét támogatjuk.
A magyarországi szakképzési rendszert a teljes szétesés veszélye fenyegeti. Ezért sürgôsen ki kell dolgozni egy olyan korszeru struktúrát és finanszírozást, ami lehetôvé teszi a mozgékony, többszakmás, széles látókört biztosító felkészítést.
Itt és most annyi tehetô, hogy a humánus társadalom és kultúra iránt elkötelezettek megosztják más területeken dolgozó embertársaikkal szakmai ismereteiket, és fogékonnyá teszik ôket az alternatív társadalom iránt.
HUMBAL kezdőlap Tartalom Nyomtatható változat Tovább>>>