9. GAZDÁLKODÁS A KÖRNYEZETTEL
9.1. Helyzetértékelés
A jelenlegi ipari civilizáció az ember és a természet kirablásán alapul, a jövôbeni következmények figyelembevétele nélkül. Mind az államszocializmus, mind az államkapitalizmus falánk, burjánzó, összehangolatlan növekedést eredményezett. Az erôforrásokkal való pazarlás rövid távon gazdasági válságokat gerjeszt, hosszú távon az emberi nem elpusztulásának "programját" hordja magában. Az "olajháborúk" már elôrevetítik egy kegyetlen, véres és totális küzdelem lehetôségét a csökkenô készletekért.
A mai költség- és árképzési megoldások, valamint jövedelmi és jóléti számítások sem nálunk, sem másutt nem tartalmazzák az okozott környezeti károkat, illetve nincsenek arányban azokkal.
Az elôirt környezetvédelmi normák nemzetközileg összehangolatlanok, enyhék, kijátszhatók, részben pénzbüntetésre válthatók. A környezetvédelmi tevékenységek zöme utólagos, csak válsághelyzetben mozduló. Ez a terület a gazdaságpolitika másik mostohagyereke /a szociálpolitika mellett/, mellékesnek tekintett rovat.
Sem a tôkét, sem a bürokráciát nem érdekli igazán, hogy mi történik ebben az ügyben. A tôke csak akkor méltányolja a környezetvédelmi szempontokat, ha azokat fizetôképes kereslet támasztja alá. Érdektelen a számára, hogy környezetpusztító vagy környezetjavító létesítményeket hoz-e létre, csak megfizessék. A politikai bürokrácia akkor érdeklôdik a környezetvédô csoportok iránt, ha ezektôl tetemes szavazatokat remélhet. Az emberiség jövôjét profitokra és poziciókra cserélik.
9.2. Alternatíva
Az elobbiekben felvetett, a természetbe való egyre intenzívebb, és ugyanakkor egyre szukebb látóköru emberi beavatkozások fokozatosan elsodlegessé váló emberi szükségleteket veszélyeztetnek, és ez elvezet egy olyan ujratermelési mód kialakításához, melyben az ember és természet viszonya hosszútávon is önszabályozásra kerülhet. Ezen alapveto emberi igény napjainkban szüli meg azokat az új tudományos módszereket és ezekre épülo technikákat, technológiákat, amelyek a hagyományos rövid távú, kevés szempontú, kis rend érdekében nagy rendetlenséget okozó “tudományos” eljárások helyett a bonyolult rendszerek tolerancia kapcsolatainak feltárásával, alkalmazkodó képességének fokozására alkalmasak az egyes emberek szintjén is. Ez az egészséges állapot írányába való elmozdulást tesz lehetové az egyéni emberi életben és a földi méretu társadalmi folyamatokban egyaránt. Lehetové válik a termelésnek és a fogyasztásnak a mai technikailag egymástól való elszakítása helyett zárt ciklusu ujratermelési folyamatok kialakulása, ami az egész társadalomra kihat. Programunk e módszerek és mozgalmak elott kívánja az utat egyengetni.
A természet egyszerre korlát és lehetôség. Bármelyik szempont elhanyagolása torz, veszélyes elméletekhez és gyakorlatokhoz vezethet. A konzervatív beállítottságu zöld mozgalmak az elôbbit hangsúlyozzák túl, a liberális-bürokrata technikai optimizmus az utóbbit.
Az általunk megfogalmazott humanista alternatíva a progresszív zöld mozgalmakat természetes szövetségesének tekinti. Szándékunk szerint beépítjük törekvéseinkbe ezen zöldek számos elképzelését.
Egy humánus, életminôségre igényes társadalomnak tekintettel kell lennie a természeti környezet végességére és az eljövendô generációk életfeltételeinek biztosítására. A környezetvédelem ezért nem sokadrendu szempont, hanem elemi életparancs.
A természeti javakért és erôforrásokért folyó világméretu és helyi küzdelmeket korlátozni kell. E javakat ki kell vonni a politikai-gazdasági harcok hatókörébôl. A természetet az emberiség közös örökségének kell nyilvánítani, hiszen teljesen esetleges, hogy melyik népcsoport vagy állam telepedett rá egy-egy részére és sajátította ki magának.
Az alapvetô erôforrások körérôl és felhasználásukról körültekintô szakértôi megbeszélések nyomán nemzetközi forumoknak kell dönteni. Feltételezzük itt, hogy e nemzetközi intézmények mind létrejöttük módjában, mind muködésükben demokratikusak, és nincsenek alávetve /nagy/hatalmi részérdekeknek.
Az alternatív társadalom a természetbarát termelési technikákat és fogyasztási szokásokat részesíti elônyben.
9.3. Az átmenet programja
Egy átmeneti idôszakban a környezetvédelem hatásos biztosítása a helyi akciók és az országos vagy nemzetközi jogalkotás együttesét igényli. Ilyen helyzet megteremtése maga is politikai küzdelemmel lehetséges, az erôs ellenérdekelt tényezôk rablógazdálkodása miatt.
A környezetvédelmi ellenôrzés "keménységét" az adott ügy hordereje szabja meg. Egy alternatív jogalkotás ezért bizonyos területeken "zöld vétópontokat" iktatna a döntéshozatali rendszerbe. Ez azt jelenti, hogy néhány kérdésben helyi, országos vagy nemzetközi "zöld belegyezés" nélkül nem lehetne érvényes törvényt, határozatot, beruházási döntést stb. hozni. A "zöld vétó" módját és kiterjedtségét jogászok, környezetvédôk, üzletemberek, laikusok konzultációsorozatán kell tisztázni, folyamatos nyilvánosság biztosításával.
Az elfogadható környezeti feltételek megteremtése erôteljes helyrehozó és megelôzô programokat igényel. Ennek költségei igen nagyok. Fedezetét ezért olyan nemzeti és nemzetközi jövedelemátcsoportosítással kell biztosítani, amely a legfejlettebb országok profit- és kamatjövedelmeinek egy részét a szegényebb és/vagy környezetileg károsodottabb területek javára utalja át. Nincs más kiút. Ha erre nem kerül sor, akkor a környezetvédelmet és a társadalmi felzárkózást éppen a gazdaságilag gyengébb országok és körzetek nem tudják megvalósítani. A Föld kincseinek javát /kb. 80-90%-át/ az elmúlt kétszáz évben legjobban igénybe vevô, felhasználó fejlett országok történelmi felelôssége ez ügyben vitathatatlan. Ha nem kerül sor ilyen célzott jövedelem-átcsoportosításra és megfelelô jogalkotásra, akkor a fejletlenebb területek a világ szemétlerakataivá, veszélyesüzem-telepeivé válnak. Ezzel a társadalmi egyenlôtlenségek világméretu eloszlása fokozódni fog. Akkor az ezredforduló körül minden eddiginél borzalmasabb Észak-Dél konfliktusok várhatók.
A környezetvédelmi célú nemzetközi jövedelem-átcsoportosításnak számos pénzügytechnikai formája lehetséges, például:
/a/ - nemzetközi és nemzeti öko-adó, valamilyen mutatóhalmaz-hoz kapcsolva,
/b/ - adóságelengedéssel összekapcsolt környezetvédelmi beru-házás,
/c/ - nagy összegu, néhány évtizedes ENSZ, IMF vagy világbanki /IBRD/ program,
/d/ - árkalkuláción keresztül történô pozitív vagy negatív ösztönzés, stb.
Egy magyarországi alternatív kormány nemzetközi lépéseket kezdeményezhet, de nem rajta múlik, hogy lesz-e abból valami. Ehhez hasonló felfogású alternatív kormányok kellenek más országokban is. Számos dolgot azonban meg lehet tenni nemzeti hatáskörben is. Például:
/a/ - olcsó bírság helyett egyértelmu tiltás bizonyos tevékeny-ségekre és szennyezôanyag-kibocsátásra,
/b/ - a városi közlekedési rendszer és a jármupark korszerusítése, a tömegközlekedés elônyben részesítése,
/c/ - védett területek növelése, környezetbarát technikák támoga-tása az iparban és a mezogazdaságban,
/d/ - harmonikus, emberhez méltó lakóhelyek terveztetése, épít-tetése, városi túlkoncentráltság csökkentése,
/e/ - a környezetben való tájékozódást, mérést az egyének szá-mára lehetové tevo eszközök, eljárások elterjedésének támogatása stb.
9.4. Mit tegyünk itt és most
Lakható Földet akarunk! Ez ügyben is átfogóan kell gondolkodnunk és helyileg cselekednünk. Mint termelôk és fogyasztók, már most megtehetjük a következôket:
9.4.1. Különféle helyi környezetvédô csoportokat kell szervezni, illetve ezeket támogatni megalapozott törekvéseikben, ideológiai hovatartozástól függetlenül.
9.4.2. Laza, de akcióképes hálózatokat kell kialakítani belôlük a kölcsönös informálás és együttes fellépés érdekében. Kellô szervezettség esetén ez megelôzô "zöld kontroll"-ként muködhetne a környezetkárosító gazdasági döntéssel és tevékenységgel szemben.
9.4.3. Valószínuleg nem a hulladék- és szemétfeldolgozók ellen kell tiltakozó akciókat szervezni /ha ezek károsanyagkibocsátása bizonyíthatóan jelentéktelen/, hanem a nagytömegu ipari hulladék keletkezése ellen. Vagyis a másik végén kell megfogni a dolgot.
9.4.4. Muszaki kérdésekben járatos szakemberek az üzemtelepítési, technológiai megoldásokban érvényesítsék a környezetbarát szempontokat. Hasonló elv követhetô az agráltermelésben, a kôzlekedésben és más területeken is. Megfelelo módszerekkel, eszközökkel nyiltá, átláthatóvá kell tenni a különbözo monopolérdekeket támogató “tudományos” korrupt megoldásokat, a pozitív, alternatív javaslatok felvetésével.
9.4.5. Szervezôdjenek zöld életmód-telepek kisérleti jelleggel, és alkalmazzanak "szelíd" kézmuvestechnikákat, csikarjanak ki maguk számára magasfokú autonómiát az államtól.
9.4.6. Fogyasztási szokásainkban is alkalmazhatjuk a környezettel való béke elvét. Tartós élettartamú termékeket használjunk, a környezetkárosító áruk vásárlását bojkottáljuk, a vásárlók érdekeivel ellentétes reklámokkal ne törôdjünk.
HUMBAL kezdőlap Tartalom Nyomtatható változat Tovább>>>